A hollandiai állami statisztikai hivatal adatai alapján 2019-ben 9,3 millió kilogramm kémiai növényvédő szert juttattak ki a mezőgazdaságban országszerte. Ennek a mennyiségnek a 40%-a gombás betegségek elleni védekezésre szolgált. Szakemberek, termesztők beszélgettek arról, hogy vajon a szabadföldi termesztésben 2030-ig fel lehet-e hagyni teljes mértékben a fungicidek használatával.

A Holland Királyi Növénykórtani Egyesület Wageningenben megrendezett tavaszi ülésén a vegyszeres növényvédelem visszaszorításáról és annak lehetőségeiről értekeztek. A különböző ágazatokból érkezett termelők beszámoltak a termesztés növényvédelmi nehézségeiről, a szakértők pedig vázolták a lehetséges megoldásokat, miként lehetne kevesebb vegyszerrel leküzdeni a gombás fertőzéseket.

A hagymatermesztők tavaly nagyon nehezen tudtak védekezni a peronoszpórafertőzés ellen, miután a mankoceb hatóanyagot kivonták a forgalomból, és nincs helyette más. A szántóföldi gazdálkodók pedig már csupán néhány növényvédő szerrel dolgozhatnak.

Sokan sokféle oldalról közelítik meg a növényvédelmet. Egy Észak-Hollandiában tulipán- és nárciszhagymát termelő családi vállalkozás a talaj minőségének javítására fektette a hangsúlyt. A dísznövényhagyma-termelők egy csoportjával zöldtrágyázással és megfelelő mennyiségű saját készítésű komposzt kijuttatásával próbálják a talajéletet fenntartani. Így a termesztett növényeik életerősebbek és kórokozókkal szemben ellenállóbbak, az eredmény pedig látványos: tíz év alatt sikerült a felére csökkenteniük a kijuttatott fungicidek mennyiségét. Véleményük szerint azonban a biztonságos, sikeres termesztéshez továbbra is elengedhetetlen, hogy jól működő szerek álljanak rendelkezésükre. Nem engedhetik meg a nagyarányú terméskiesést, ezért szükség esetén kénytelenek védekezni a botrítisz (

Botrytis tulipae

) és a fuzárium (

Fusarium oxysporum f. sp. tulipae

) ellen.

Gyümölcstermesztők szerint az alma, a körte a hosszú tenyészidejük miatt kitettebbek a gombabetegségeknek, a lisztharmatnak, a gyümölcsfaráknak és az alternáriás gyümölcsrothadásnak (feketerothadás).

A piac, a vásárlók pedig első osztályú, sérülésmentes gyümölcsöt várnak. A hatóanyag-kivonások miatt a gyümölcstermesztésben is több erős gombaölő szert kellett elhagyniuk. A gyengébb hatású szerekkel viszont jóval gyakrabban kell permetezni, és ha a vegetációs időszakban nem tudnak hatékonyan védekezni a gombabetegségek ellen, akkor nem tudják majd hosszú ideig tárolni az árut.

Az egyik nagy burgonyanemesítő vállalat igazgatója szerint a termelők általában a genetikát tartják a megoldás kulcsának. Annak ellenére, hogy egyre modernebb technikai megoldásokkal próbálják a fajtanemesítést felgyorsítani, az mégiscsak igen hosszú folyamat. Az ellenálló fajták termesztésével csökkenthető a felhasznált kémiai növényvédő szerek mennyisége, és támogatható a környezetbarát módszerek elterjesztése.

A környezetkímélő növényvédő szerek kifejlesztése szintén sok időbe telik, és nem csupán a nehézkes engedélyeztetés miatt.

Növényvédőszer-gyártó vállalatok véleménye szerint a jelenleg forgalomban lévő biofungicidek nem elég hatékonyak ahhoz, hogy egy az egyben le lehetne váltani velük a szintetikus szereket. A valódi innováció ebben a tekintetben még várat magára. Még sok ismeretre és kutatásra van szükség, hogy a környezetbarát szerek és a rezisztens fajták együttes használatával sikeres legyen a növényvédelem és gazdaságos a termesztés.

A Wageningeni Egyetem és Kutatóközpontban tovább vizsgálják, hogyan lehet a betegségeket visszaszorítani. Napirenden van az integrált növénytermesztési stratégia kidolgozása. Úgy vélik, a megfelelő fajták, a jó talaj és a sok monitoring együttese az alapja a működőképes termesztési rendszereknek. Az elmúlt években elindított jelentősebb kutatási programok már kimutatták, hogy ezzel a rendszerszemléletű megközelítéssel 40-79%-os gombaölőszer-megtakarítás is elérhető. Ez azonban függ a termesztett kultúrától és a tenyészidőtől, például a burgonyánál többet lehet megtakarítani, mint a cukorrépa termesztése során.

2030-ig drasztikusan csökkenthető a gombaölő szerek használata a szabadföldi termesztésben – hangzott el az egyik mezőgazdasági tanácsadó cég részéről.

Ehhez azonban az kell, hogy a termelési és fogyasztói lánc összes szereplője ezt a közös célt helyezze előtérbe. A termelők ösztönzésén kívül a fogyasztók gondolkodásmódján is változtatni kell, hogy hajlandóak legyenek többet fizetni a jövőben az élelmiszerért. Kevesebb növényvédő szer használatakor ugyanis várhatóan a termésmennyiség 20%-os visszaesésére lehet majd számítani, és az élelmiszer ezáltal sokkal drágább lesz.